Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

artFANZINE

Zene: Így szól a Stereophonics, ha feldolgozást készít

2015. április 15. - A. Krisztián
20150415_stereophonics.jpgA feldolgozások talaja mindig ingoványos bármely előadó számára, aki rá merészel lépni, a vélemények rendszerint rettenetesen szélsőségesek, s persze az is sokat nyom a latba egy-egy ilyesféle újraértelmezés megítélése során, hogy az a bizonyos valaki, aki szentnek és sérthetetlennek titulált kedvenc dalunkhoz hozzá mert "érni", mit tett már le az asztalra korábban. A Stereohpnics nevű walesi banda azt hiszem, kiállja a próbát, 1992-es megalakulásuk óta ugyanis jó néhány, szám szerint 8 stúdióalbumot adtak már ki, a legutóbbit 2013-ban Graffiti on the Train címmel. Ha azonban kicsit körbeszaglászunk a neten, nem nehéz rájönni, hogy bizony nagy kedvvel adják elő nem csak saját szerzeményeiket, de kedvenc dalaikat is saját szájuk ízére átszabva kicsit. Ezekből a feldolgozásokból mazsolázgatok most egy keveset sok-sok videóval megspékelve.

 

Először is szeretném mindenki figyelmét felhívni, hogy a dalok meghallgatásához nem árt legalább egy kicsit szeretni a bandát és/vagy Kelly Jones énekes hangját, különben feltehetőleg nem lesz túl nagy élményben részünk. A Stereohpnics végtére is egy rock/brit pop/indie/bármilyen címkét is aggatunk rá, alapvetően populáris, dallamos, többségében gitár és énekcentrikus zenét jásztó zenekar. Feldolgozásaik főleg a hasonló stílusban alkotó zenészek nótái közül kerülnek ki (The Beatles, Tom Petty, The Who, Foo Fighters), s általában olyan irtózatosan nem is boncolják szét, gondolják újra a kiválasztott számokat. Azt hiszem, számukra ez az egész inkább a zenélés öröméről szól, amolyan "játsszunk el most valamit, amit amúgy is nagyon szeretünk, érezzük jól magunkat, hátha közben mások is megszeretik".

 

20150415_stereop001.jpg
Forrás: Stereophonics facebook oldal

 

Ennek ellenére némi egyediséget mégis képes vagyok felfedezni ezekben a számokban, ezért is szeretem őket annyira. Foghatjuk Kelly gitárjátékaira, az egyszerű, mégis hatásos és általában ötletes, remek atmoszférájú hangszereléssel megtámogatott akkordmenetű dalokra, az énekhangjára, stílusára, hogy élőben milyen kimagasló teljesítményt nyújt mindig, a Stereophonics zenéjének számomra megvan a maga sajátos, egyedi hangulata. Nem mondanám, hogy ők a legnagyobb kedvenceim, de ha olyan napom van, akkor bizony senki mást nincs kedvem hallgatni, csak őket. Ezeket az érzéseket pedig egészen egyszerűen akkor is átélem, ha nem a saját szerzeményeiket, hanem egy általuk készített feldolgozást hallgatok éppen. A következőkben a kedvenceimet mutatom be nektek, lehetőség szerint az eredeti verzióval, s egy hangulatában, stílusában leginkább hasonló saját nótájukkal megtámogatva.

 

Lana Del Rey - Video Games

Elsőre hallgassuk meg ezt a nem is túl régi Lana Del Rey dalt, amiből szerencsére mindjárt élő verziót találunk, ami azt hiszem, sokkal-sokkal jobb is.

Ilyen az eredeti:

 

A Stereophonics verziója:

 

Végül pedig egy saját dal, Mr. Writer címmel

 

The Who - Who Are You

Kezjük itt is az eredetivel:

 

A Stereophonics verziója:

 

Végül a Trouble című daluk, szintén live verzióból készül klippel:

 

Foo Fighters - Best Of You

Most evezzünk kicsit líraibb vizekre ismét, a Foo Fighters egyik hatalmas slágerét is feldolgozták már, szerencsére ebből is akad élő felvétel.
Eredetiben:

 

A Stereophonics élő verziója:

 

A Maybe Tomorrow szintén élő, akusztikus verziója talán passzol ide:

 

The Beatles - Helter Skelter

Természetesen nagyon szeretik a The Beatles zenéjét, így nem meglepő, hogy tőlük is választottak nem is egy nótát, amit feldolgoztak.
Az eredeti:

 

Így nyomják ők:

 

Tőlük pedig szóljon a Help Me:

 

Rolling Stones - Angie

Ha szentségtörés, ha nem, bármennyire szép dal és klasszikus is, a Rolling Stones Angie-je akkor tetszett meg igazán, mikor meghallottam az ő verziójukat.
Így szól az eredeti:

 

Az övék:

 

Ide a Lying In The Sun élő verziója került, de nehéz szülés volt:

 

Nem az Angie ugyanakkor az egyetlen Stones nóta, amihez hozzányúltak. Kicsit vidámabb vizekre evezve szóljon a Gimme Shelter először eredetiben:

 

Ezt így adták elő, szintén élőben:

 

Tom Petty - Free Falling

Végül pedig hallgassunk meg egy Tom Petty nótát, először szokás szerint eredetiben:

 

A Stereophonics élő előadásában:

 

Tőlük pedig szóljon az In My Day című vidám kis dal:

A bejegyzés trackback címe:

https://artfanzine.blog.hu/api/trackback/id/tr147370594

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása