Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

artFANZINE

Zene: Stevie Ray Vaughan - One Night In Texas (1989)

2015. március 16. - A. Krisztián
20150316_srv.jpgAnnak ellenére, hogy bár csaknem negyed évszázada, 1990. augusztus 27-én tragikus körülmények között elhunyt, a texas blues fanatikusai, a stílusra fogékony zenerajongók és a gitárguruk emlékezetében még mindig élénken él Stevie Ray Vaughan, a néhai virtuóz neve, aki mai napig megannyi előadót inspirál dalaival, előadásmódjával, egyedi játékával és utánozhatatlan hangzásával. Amikor úrrá lesz rajtam a megfelelő hangulat, én is gyakran kutatom fel kedvenc Stevie Ray Vaughan dalaimat, még inkább az emlékezetesebbnél emlékezetesebb koncertfelvételeket. A Double Trouble ritmusszekcióval kiegészülve egészen elképesztő minőségben szólaltatták meg akár saját szerzeményeiket, akár a nagy kedvencek, például Jimi Hendrix nótáit, amelyeket a legenda üdítően egyéni stílusban interpretált, teljes mértékben magáévá tette őket. Hogy átérezzük ezt a fajta eleven lüktetést, akár maga Vaughan, akár a Double Trouble előadásának erejét, ahhoz pedig mi sem lehet kitűnőbb választás, mint az 1989-ben rögzített One Night In Texas c. felvétel.

 

20150316_srv_first_wife_b.jpg
Stevie Ray Vaughan "Első Feleségével" (First Wife)

 

A koncert rövidsége ellenére (az egész nem több 30 percnél) egyszerűen tökéletesen adja át, miért is érdemes SRV zenéjét hallgatni. Akár a lassabb, a blues gyökerekhez közelebb álló dalok, mint a Look At Little Sister, akár a kissé pörgőbb ritmusú számok, mint a Couldn't Stand The Weather elképesztően jól szólalnak meg, az inprovizációval bőven tarkított előadásmód csak hab a tortán, s ha ez nem lenne elég, az örömzene Hendrix, Voodoo Chile-jával zárul, a már említett zsigerien egyedi stílusban. Stevie Ray Vaughan addigra szerencsére már maga mögött hagyta függőségeit, így kifogástalan formában, tehetségét, zenéhez való kivételes érzékét így maximálisan megcsillogtathatta. Csak egy valamire figyeljünk oda, ha rákattintunk a lejátszás ikonra... A megfelelő hangerőre, akkor jön meg igazán az ereje. Aki pedig mindezen felül még egy újabb "húsvéti tojást" is szeretne, csak figyeljen jó alaposan oda a 12. perc környékén a Look At Little Sister szólójára. Húrszakadás, gyors gitárcsere, ám be kell valljam, bármennyire figyelmesen is hallgatom a zenét, ha nem láttam volna épp, mi történik, s csupán a fülemre hagyatkonék, soha eszembe nem jutott volna, hogy ott, akkor bármi szokatlanra, nem tervezettre került sor. Persze ez már csak egy kis megsüvegelendő apróság, nem mintha nem lenne már önmagában az is éppen elég, ahogyan az ikonikussá vált 'First Wife' nevet viselő, gyönyörű Stratocaster megdörrent a mester kezében.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://artfanzine.blog.hu/api/trackback/id/tr527275167

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bruti · www.facebook.com/Brutistandup 2015.03.17. 10:23:36

Jól piszkálta a szárazfát... az egyik legjobb volt.

Kelly és a szexi dög 2015.03.17. 22:29:18

minden idők legnagyobb fehér blues-gitárosa volt

A. Krisztián 2015.04.08. 14:31:51

Mindkettőtökkel csak egyetérteni tudok :)
süti beállítások módosítása